Sziasztok!

Köszönöm az eddigi figyelmet. A munkámban beállt változások miatt a blogot átköltöztettem a:

http://karriercafe.blog.hu/

címre, ahol a korábbi bejegyzések mellett új témákkal várlak Titeket!

Az álláskereséssel, munkahelyi témakörökkel kapcsolatos kérdéseiteket a karriercafe@gmail.com címen várom.

További jó olvasást!

don't panic.jpgAhogy körülnézek a metrón reggel, rendszerint rohanó, stresszes munkatársakat, aggódó anyukákat és izguló diákokat látok. Az utóbbi évek irdatlan tempójával szinte lehetetlen lépést tartani és igazán kevesen tudnak tökéleteset nyújtani. Ha sikerül, az leginkább valaminek a rovására írható pl. a család, hobbyk és sport elhanyagolása. A saját bőrömön már azt is megtapasztaltam, amikor a test parancsol megálljt, különböző betegségek és tünetek formájában. Eközben azonban mégis csak szükségünk van az anyagiak biztosítására, a kíváncsiságunk kielégítésére és az önmegvalósításunk elérésére.

Legyen szó állásinterjúkról, munkahelyi megfelelésről vagy egy vizsgáról, sose ess pánikba!

Köszi, de hogy kell ezt megvalósítani?- teszed fel a kérdést vélhetően. Ezzel a problémával szembesülök én is folyton, amikor azt hallom, hogy legyek pozitív. Nos, számtalan könyv, cikk és számomra példaértékű személy tanácsai alapján összegyűjtöttem Neked mire jutottam.

 

Gondold át és mérlegelj!- Vizsgáld meg az adott helyzetben, hogy mennyire fontos Neked. Gondold végig mi lehet a legrosszabb és a legjobb kimenetel. Tényleg muszáj megfelelned vagy tökéleteset nyújtanod? Sokszor jelentéktelen szituációk fontosságát túlozzuk el. Ne dramatizálj! Ha az új anyós vagy a számodra amúgy sem szimpatikus vezető (akinek legszívesebben már ma felmondanál) hibát talál benned, ugye még nem tragédia?

Nézz globálisabban az életedre!- Tudom unalmas, de sokszor tényleg segít, ha összehasonlítod magad nehezebb sorsú emberekkel. A legtöbben csak a közeli hozzátartozók vagy a barátokkal történt megrázó események hatására jönnek rá, hogy máshogy kell élniük vagy egyszerűen meg kell élniük az életet végre. Ne várd meg, amíg veled vagy körülötted történik valami rossz. Egyszer nézz végig egy híradót ebből a szemszögből! Nincs nálunk háború, éhínség, természeti katasztrófa, meg van a lábad, látsz, hallasz…ugye hogy a Te problémád (pl. egy sikertelen állásinterjú) eltörpül ezek mellett? Miért is ne élvezhetnéd akkor az életed?

Ne erőltesd, ami nem megy! - Emberek vagyunk, nem kell mindenben tökéleteset nyújtanod. Senki nem várja el tőled. Mindenkinek a saját képességeiből érdemes kiindulnia. Tegyél szert minél mélyebb önismeretre, ismerd fel az erősségeidet. Ne vállald magad a határaidon túl és alatta sem. Ha valami nem megy válts. Lehet, hogy egyszerűen nem az a Te utad, más valamiben viszont kiugró lehet a teljesítményed.

Így légy pozitív!- Számos kutatás és sikeres ember példáján tudjuk, az optimisták több mindent elérnek és boldogabban élnek, mint a pesszimistább társaik. Gondolj csak ismert emberekre: Steve Jobsra, Madonnára vagy mondjuk Vágó Istvánra :) ! Mi volt a közös bennünk? Mertek nagyot álmodni és egy pillanatra sem gondolták, hogy nem valósíthatják meg, amit szerettek volna. Elhitték, hogy meg tudják tenni! Sajnos nem mindenkibe nevelték bele ezt a mentalitást, így érdemes magad elsajátítanod a következőképp.

  1. Határozd meg pontosan mire vágysz! Legyen egy célod, álmod! Érdemesebb kisebbekkel kezdeni! Fontos, hogy mindig pozitív formába öntsd, amit el szeretnél érni. Pl. „A nem szeretnék annyit hibázni az interjúk során” nem doppingol annyira, mint ez: „A következő interjún sikeres leszek, kihozom magamból a maximumot”. Felejtsd el a nemet!
  2. Vizualizálj, gondolj rá sokat, emlékeztesd magad folyton. Írd ki a hűtődre vagy a pénztárcádba, tegyél ki egy képet a szobád falára.
  3. Higgy! Ez a legnehezebb, de amint egy kisebb céllal kapcsoltban megtapasztalod a pozitivitás erejét menni fog. Hidd el, hogy megvalósíthatod a célod, egy pillanatra se bizonytalanodj el. Hidd el, hogy képes vagy rá!

 

A jelenben élj!- Persze vonjuk le a következtetést és tanuljunk a hibáinkból, de nem érdemes túl hosszan a múlton töprengeni vagy a jövőn aggódni. Egyszerűen csak azért, mert elfecsérelt idő. Ha előtted egy probléma, akkor old meg. Nehéz, de tudatosítsd ezt magadban

Szeress és légy hálás!- Ezek olyan pozitív érzések, amelyek feledtetnek minden problémát. Gondold csak végig, miért lehetsz hálás vagy jussanak eszedbe azok, akiket nagyon szeretsz. Ugye, nem is vagy egyedül és máris sikeresebbnek érzed magad?

Add önmagad!- Természetesen vannak olyan alapvető normák, amelyeket érdemes mindig szem előtt tartani. Sose játszd viszont meg magad. Fogadd el, hogy nincs olyan ember, akit mindenki kedvel. Járd a saját utad, akinek tetszik, melléd szegődik, akinek nem, hát nem. A melléd szegődőket viszont becsüld meg!

Mit tégy, ha mégis Rád tört a pánik?- Amíg a fentieket kevésbé tartottam szem előtt, gyakran elfogott a nyugtalanság vagy az idegesség. Idővel és egy kis gyakorlással azonban arra is rájöttem, mivel tudom az adott pillanatban lenyugtatni magam. Egyéne válogatja, hogy kinek mi segít. Nekem eddig ezek váltak be:

-Megpróbálom magam meggyőzni a fentiekről és ismételgetem magamban a stresszes szituációban: „Nyugodt vagyok, minden rendben van. Ez egy sikeres nap.” stb…

-Próbálom elvonni a figyelmem az aggódásom tárgyáról egészen addig, amíg nem jön az életesemény, ami miatt izgulok. Például nézem a körülöttem elsuhanó embereket, a tájakat, könyvet olvasok vagy beletemetkezem a munkába, annyira, hogy egyáltalán ne legyen energiám agyalni.

-Nyugodt (pl. meditációs vagy komoly vagy kedvenc) zenét hallgatok

-Sportolok. A sport minden negatív gondolatot elűz és utána biztosan elégedetten zuhansz utána ágyba

-Sokaknak segítenek a meditációs, autogén tréning vagy agykontroll tanfolyamokon elsajátítottak

 

Ma már teljesen az életünkhöz nőtt a közösségi háló fogalma. Lehet szidni vagy isteníteni, de elkerülni nem. Ha nyitott szemmel jársz és tudatosan „prezentálod” magad, az álláskeresésed kitűnő eszközévé válhat a falad vagy az oldalad. Figyelj csak!

Social-Media-Networks.jpg

 

Facebook

A legelterjedtebb oldalon többnyire a barátaiddal és a tágabb ismeretségi köröddel tudod tartani a kapcsolatot, de ne feledd, hogy bármelyik unatkozó HR-es ránézhet a profilodra. A legjobb, amit tehetsz, hogy letiltod az oldalad az ismeretlenek számára. Mégis elfordulhat, hogy egy ismerősödön keresztül megnéznek vagy akár bejelölnek, ezért jó, ha a profilod is kulturált benyomást ad rólad. Ugye Te sem alkalmaznál egy Bacardis üveggel pózoló macát komoly pozícióra? Kerüld a flegma kiírásokat és a provokáló képeket. Az álláskeresés szempontjából a legjobb, ha életvidámságot, aktivitást jelez visszafogottan a profilod. Mosolygós, jólszituált képek a barátaiddal, a pároddal. A városban, sportolás vagy egyéb hobby végzése közben. A barátaid száma, a posztjaid, a megosztásaid, a csoportok és lájkok mind árulkodnak a személyiségedről.

A Facebookon is találhatsz álláskeresőknek szóló oldalakat, ahol számtalan betöltetlen álláshirdetés vár rád. Ajánlom a Szárnyas fejvadászt, többet találtak már rajtuk keresztül állást. A cégek nagy része is rendelkezik Facebook oldallal, ahol sok információval gazdagodhatsz egy interjú előtt.

Twitter

Hazánkban még kevésbé népszerű a csiripelés. Mégis érdemes követned a szakmád elismert alakjait, hogy tájékozódni tudj a legfrissebb szakmai hírekről és eseményekről. A cégek itt is megtalálhatóak és a fejvadászok oldalain is láthatsz számtalan hirdetést. Érdemes szakmai twitter folyamot építened, amivel szintén az elköteleződésed erősíted meg. A szakmai vezetőknek és a HR-eseknek tetszik, ha valaki véleményt nyilvánít szakmai fórumokon.

Linkedin

Az álláskeresés internetes úttörője lehetsz a Linkedin-en keresztül. Itt önéletrajzszerű profilokkal vannak jelen a munkaadók és a munkatársak egyaránt. Az oldal az utóbbi években fejvadászok és a HR-esek alapvető keresési eszközévé vált. Érdemes sokszínűen, adatokkal alátámasztanod a profilod. Írj a feladataidról részletesen egy-egy munkakörnél, hogy a leginkább testreszabott lehetőségekkel keressenek meg. Válassz egy profi profilképet. Kérj ajánlást a munkádról. Jegyezz be tulajdonságokat, amit mások megerősíthetnek. És a legfontosabb: építs kapcsolatokat! A Linkedinen nyugodtan bejelölhetsz számodra ismeretleneket: tanácsadókat, szakmai vezetőket. Csatlakozz téged érdeklő csoportokhoz és szólj hozzá a témákhoz. Léteznek kifejezetten álláskeresőknek szóló csoportok pl. Állást keres-kínál. Tudsz követni cégeket informálódás céljából és Te is létrehozhatsz csoportokat. Légy céltudatos! Gondold végig milyen kulcsszavak jellemzik a munkád. Lehet, hogy egy apró változtatás már növeli az esélyeidet. Saját tapasztalataim alapján mondom, a Linkedinre érdemes regisztrálni: bizony nem egyszer kerestek meg állásajánlattal számomra ismeretlen munkatársak nagyon is ismert cégektől. 

Tehát... háló építésre fel!

 

 

292575_340931622626819_116276405092343_874988_1555483488_n.jpg

Egy-egy állásinterjú során kb. fél-egy óra áll rendelkezésünkre, hogy „eladjuk” magunkat és meggyőzzük a másik felet arról, hogy több tucat pályázó közül mi vagyunk a legalkalmasabbak a munkakörre. Nyilván a szakmai tapasztalatunkon, a megszerzett okmányainkon változtatni nem tudunk, de a személyes benyomások és a szimpátia legalább annyit nyomnak a latban, mint az előbbiek. A feladat tehát: szimpatikusnak és alkalmasnak tűnni. Nem könnyű! Sokan olyan alapvető hibákon csúsznak el, hogy tán még maguk sem veszik észre, holott nagyon könnyen kiküszöbölhetőek. Ezek a hibák mind abból adódnak, hogy szeretnénk megfelelni, a legjobbat nyújtani vagy stresszhelyzetben egyszerűen védeni magunkat a hatásoktól. Amikor szembesülünk velük már mi sem csodálkozunk, ugye?

Nézzük a leggyakoribbakat!

 

Gyakran kapok olyan visszajelzést a HR-től, hogy a jelölt anyaga szuper, mégis süt róla a motiválatlanság. Egyszerűen nem tudja a jelölt hol a helye a szakmában, mit keres azon az interjún... Meglepő a mai világban, de már az is fél siker, ha a jelentkezőn érzi az ember, hogy ő tényleg szeretné azt az állást!

A felkészületlenség is rendkívül sokat emlegetett tényező a HR szakmában. Az előző munkahelyemen azt emelte ki a kolléganőm, hogy egyszerűen azért választott engem a többi kezdő közül, mert sokkal többet tudtam a fejvadászatról. Persze csak elméletben, de már ezt is értékelték! Tényleg érdemes fáradságot vennünk és legalább kicsit utána járunk a cégnek, a konkurenciának vagy a szegmensnek, mert több plusz pontot is szerezhetünk vele.

Gyakori hiba pályakezdőknél, hogy nem az álláslehetőség mentén hangsúlyozzák a személyiségüket. Például egy adminisztratív munkakör esetén nem biztos, hogy a kreativitásunk a legkiemelendőbb szempont. Vegyük mindig figyelembe a kritériumokat!

Szociális és maximalista jelöltek (nyugi én is közéjük tartoztam) tipikus hibája, hogy minden információt, eredményt és tapasztalatot szeretnének egyszerre átadni, gondolván, hogy ki tudja minek lesz majd jelentősége. Ők hamar szembe találhatják magukat olyan tapasztalt interjúztatókkal, akik nem óvatoskodnak, minden mondat után tovább lendítik őket. Így a végén könnyen lehet olyan érzése az embernek, hogy mindent szeretett volna, de végül semmit sem tudott átadni. Korlátozzuk mondanivalónkat egyszerűen a lényegre, a legnagyobb erényekre!

A túlzottan személyeskedő, öntelt jelöltek szintén nem a HR-esek kedvencei. Még ha nem is látszik, könnyen „megijeszthetik” a másik oldalon ülőt. Ciki, de igaz: ki szeretne magánál jóval rátermettebbet, hangosabbat maga alatt, mellett látni? Az ilyen személyek pont a személyes eredményeikről, tapasztalataikról igyekszenek elterelni a figyelmet, ami mindig gyanús. Természetesen a túl visszafogott jelöltek sincsenek előnyben, gyakoroljuk akár otthon tükör előtt vagy ismerősökkel a helyzetet!

A legfontosabb, hogy a jó oldalunk hangsúlyozásával adjuk mindig önmagunkat. Így lehetünk csak igazán magabiztosak és hatásosak!

Lego-business-cards.jpg

Egyesek vonakodnak tőle, mások égig magasztalják az outsourcing manapság oly népszerű "termékét". Ahogy munkám során egyre inkább betekintést nyerek egy-egy támogató központ életébe, még mindig azt tapasztalom: a Shared Service Centerek működtetése továbbra is költség hatékony megoldás a multinacionális mamutvállalatok számára.

 

Vállalati oldal: Miért hatékony az SSC?



A shared service egy működési filozófia, amelynek lényege, hogy a back office, support, vagy a nem stratégiai tevékenységeket a cégek centralizálják. Ezek közé a szolgáltatások közé sorolhatjuk például a pénzügyi és bérezési, a beszerzési, ügyfélszolgálati, az adminisztratív HR és az IT támogatói tevékenységeket. Ideális esetben azok a cégek, amelyek ezt a modellt követik, jelentős költség megtakarítást érhetnek el a központosított és standardizált folyamatokkal. Az egy helyen végzett tevékenység kevesebb technológiai befektetést, kisebb irodahelyiséget és átlagosan 30%-al kevesebb munkavállalót igényel, mint ha ugyanezt a tevékenységet több helyszínen látná el a vállalat. Ráadásul az adminisztrációs költségek jelentős csökkentése figyelhető meg (Forrás: SSC Guide).

 Magyarországra már 41 multinacionális vállalat vezette be ezt a működési formát, a főváros mellett olyan régiókban, mint Budaörs, Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, vagy Vasvár. Országunkban az anyaországnál (általában USA, Németország vagy Nagy-Britannia) sokkal alacsonyabb költségen lehet egy hasonló komplexumot működtetni, ráadásul viszonylag képzett munkaerő és kielégítő technikai háttér is jár mellé.

Az SSC-k jellemzője továbbá az egyértelmű, átlátható szabályrendszer, a "soknyelvűség", az internet alapú integrált rendszerek, szoftverek segítségével a pontos, a világ bármely szegletéből hozzáférhető adminisztrációs tevékenység, és a frissen felszívott fiatal munkaerő. A legfőbb alapszabály: "gyorsan és hatékonyan reagálni az ügyfél (ami lehet külső, megbízó szervezet vagy a saját cég adott országban lévő leánya) problémáira, kérdéseire."



Munkavállalói oldal: Mit nyújt az SSC?



Az SSC-k számára a potenciális munkatárs rugalmas, terhelhető, ügyfél-orientált és közel áll hozzá a kozmopolita gondolkodásmód. A cégek szeretik a saját formájukra alakítani az újdonsült, tehetséges munkaerőt. A leginkább az egyetemről kilépett és a maximum 1-2 éves tudással rendelkező fiatalok tökéletesen megtalálják a számításukat az effajta központokban. Nem feltétlenül álommunkát végeznek eleinte, de az kétségtelen, hogy a későbbi karrierjük kitűnő alapozója lehet az SSC.

Magyarországon ma megközelítőleg 22.000 munkavállaló dolgozik Shared Service Centerekben. Az SSC-s pályázók lelkes, nyílt és rugalmas pályázóknak számítanak tapasztalataim szerint. Általában az előrelépési lehetőséget, a nyelvek használatát, a külföldi kiküldetés lehetőségét és a modern környezet emelték ki az SSC pozitívumaként, a túlszabályozottságot vagy túlzott kontrollt pedig negatívumként. Érdekes, hogy néhányan a káoszt, a túlzott terhelést és az alacsony bérezést is megemlítik. Jellemző, hogy a vezetők viszonylag korban is közel állnak a beosztottakhoz és a hagyományos formához képest gyakrabban van lehetőség részt venni céges képzéseken, tréningeken.

Az SSC-k legfontosabb jellemzője a nyelvtudás kiaknázása, hogy egyre több és több ország támogatását tudják egy helyben ellátni. Az angol mellett legalább egy másik idegen nyelv magas szintű ismerete gyakran többet nyom a latban a szakmai tudásnál. Keresett a spanyol, francia, olasz és német nyelv, de már igazán felkapottak lettek az északi, a baltikumi és a török nyelvek  is.  A keresői oldalon talán a flamand és a mandarin a kedvenc kihívás J.  A szolgáltató központokban szép számban találkozhatunk hazánkban élő külföldiekkel is, érdekesség lehet, hogy a munkatársi viszony által bele láthatunk a kultúrájukba és szokásaikba.

Az interjúztatás legjellemzőbb pontja a nyelvtudás alapos felmérése; nem ritka, hogy a világ másik országából jött manager interjúztat és végig angolul és egy adott másik nyelven folyik a beszélgetés. Általában mindössze két körrel lehet számolni, de előfordulhat csoportos állásinterjú, AC is.

Egy SSC-nél általában 2-3 évet töltenek el a pályakezdők a tapasztalataim szerint. Ha valaki mégis elég kitartó és megszállottja egy-egy nyelvnek, biztos anyagi környezetben gyorsan lépkedhet felfelé a ranglétrán és válhat pár éven belül otthonos vezetővé.

Összességében azoknak a fiatal munkavállalóknak ajánlom az SSC-ket, akik szeretnének alaposan elsajátítani szakmai ismereteket idegen nyelven és kedvelik a pontosan meghatározott szabályokat és működési elveket, egy multinacionális cég által nyújtott anyagi biztonságot, de azért a rátermettségnek és a vezetői ambícióknak sincsenek hiányában.

 

Ez a téma sok vitának ad alapot mostanában és a legtöbb fórumon újra és újra terítékre kerül. Mégsem látom a pozitív irányú változást a munkaerőpiacon. Teljesen jogos az elvárás az álláskeresők felől, de bevallom velem is előfordult minden igyekezetem ellenére, hogy a tengernyi teendő mellett kimaradt valaki a szórásból. Természetesen, ha megkeresett, szíves-örömest átbeszéltem vele a kérdéseit. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy a munkaerőt kezelők kapacitása is véges.

 

 

Ahogy azonban olvashattátok a Hollandiában állást kereső ismerősöm a fejvadász cégektől minimum 2 napon belül kapott specializált, csak neki szóló választ. Akkor is, ha elutasításra került. Idehaza ez miért nem megy ilyen egyszerűen?

 

Azt gondolom, az okok kevésbé a technikai problémákban keresendők: ma már a legtöbb állásportál rendszerében be tud állítani a hirdető egy sablonválaszt legalább. Egyes fejvadászcégek automatikusan e-mailt küldenek, ha a korábban megpályázott pozícióhoz hasonló nyílik meg.

 

Az érdekek vizsgálata talán közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, miért késik a visszajelzés. Egy HR-esnek vagy fejvadásznak a célja, hogy a tökéletes jelöltet találja meg az adott pozícióra és emellett sajnos nem ritka az illető túlterheltsége. A fejvadászat hihetetlenül teljesítmény és célorientált szakma. Egy nagy halmazból kell megtalálni azt a pár jelöltet bizonyos határidőn belül, akik megfelelnek a pozíció minden kritériumának. A vállalati HR-es pedig sokszor a nagy számokkal küzd: egy-egy pozícióra százával jelentkeznek. Ráadásul a HR nem karrier tanácsadó, nem feladata a jelöltek pátyolgatása.

 

Gyakorlatilag a visszajelzés egy szükséges plusz a HR-esnek, ugyanakkor egy rendkívül fontos momentum a pályázónak. Ugye érzitek az érdekellentétet?

 

Mégis, a visszajelzés lehet érdeke az interjúztatónak is. Maradjunk csupán az üzleti érveknél: sosem lehet tudni, hogy mikor jön egy fordított helyzet. Az interjúzott alany válhat akár üzleti partnerré vagy megbízóvá a későbbiekben. Másrészt morális, etikai és jogi okokból nem mondhat nemet a HR-es a kérésre. Nem tisztességes, ha egy teljesítmény megítélésére szolgáló helyzet lezáratlan marad. Igen, a visszajelzés és a mértéke nagyrészt a HR-es lelkiismeretét is mutatja.

 

Láttam azonban olyan tisztességes kollégát is, aki egyszerűen csak erősen konfliktuskerülő volt. Nem mert, nem akart negatív véleményt közölni. Félt, hogy haragszanak majd rá.

Kedves álláskeresők! Érdemes tehát várni és kérdezni, ha magától nem jön a válasz.  

Én a legtöbb kollégámhoz hasonlóan az őszinteségben hiszek és úgy vettem észre, hogy a jelentkezők is sokkal jobban értékelik ezt. Sőt örülnek, mert megtisztelem őket. Kérdeznek, kíváncsiak, hogy lehetnének jobbak. Amíg ez az érdeklődés fennáll, megéri válaszolni! Ne feledjük, a visszajelzés sokszor a siker forrása is lehet…  

 

FejvadÁsz 2012.04.01. 14:49

Április 1.!

Kedves Olvasó!

 

Már Te is biztosan tisztában vagy vele, hogy álláskeresés kemény munka és sokszor lelkileg is megterhelő. Most, hogy már tudsz egy-két fontos momentumot az önéletrajzírással kapcsolatban és az interjúkra is felkészültél, lazíts egy kicsit.

Megtréfálni nem foglak, de április elseje alkalmából megajándékozlak pár vicces képpel az álláskeresés világából! Rád fér a nevetés!

 

Ha kellesz, úgyis keresni fogunk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A HR-nek sem könnyű...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedvenc állásinterjú 1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedvenc állásinterjú 2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretjük a kreatív jelölteket 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 És a szakértőket is

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül egy örökzöld! Ugye már nem is stresszeled magad?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azon túl, hogy az interjúztató végig kérdezi a korábbi munkáltatóknál szerzett tapasztalatokat, feltehet pár rafináltabb kérdést is, melyek elsősorban az elkötelezettségedet és a rátermettségedet vizslatják. Az alábbiakban olvashatod ezeket az egyébként komoly önismeretet feltételező, sokszor mégis nehéz és az álláskeresők körében nem túl kedvelt mondatokat. Persze a válaszadáshoz jár egy kis segítség is. :-)

 

Mik a terveid a jövőre nézve/ a következő 5 évben?

Igazából fogalmad sincs, ugye? Pedig jó, ha előre meghatározol pár távlati tervet, amit szívesen megosztasz egy ilyen helyzetben.

Ez a kérdés az ambíciódra szeretne rákérdezni. Vezetővé akarsz válni egyszer vagy jó Neked a háttérben? Sajnos kis hazánkban a túl sok ambíció is megijesztheti a vezetőt, ezért jobb, ha a középutat választod. Kiderül a válaszból, hogy tudsz-e hosszabb távon gondolkozni. Fontos hogy a jelöltnek szilárd céljai és elképzelései legyenek az életéről, ezt kell tükröznöd a válasszal. A lojalitásodat is érdemes megcsillogtatni akár.

„Már az egyetem óta tudtam, hogy passzol a személyiségemhez ez a szakma. Szeretnék minél több tudást elsajátítani ezen a területen. 5 év múlva senior…-ként látom magam az Önök cégénél.”

 

Melyek a legpozitívabb és legnegatívabb személyiségjegyeid?

A pozitívokat nem érdemes ragoznom. De mégis mit kezdjünk a negatívakkal? Semmiképp se oszd meg az interjúztatóval, hogy minden reggel késel, és ha úgy tetszik, beszólsz a melletted ülőnek. Az sem jó ötlet, ha kijelented, hogy nem tudsz ilyet mondani. Az azt jelenti a másik fél számára, hogy nem vagy tisztában önmagaddal. Fordítsd inkább a negatívumot pozitívummá!

„Szeretem, ha a kezemből kiadott munka tökéletes és mindent időre befejezek. Néha már a kollégáim szoktak rám szólni, hogy ne vegyem ilyen komolyan, de nálam a lelkesedés belülről jön. Leginkább magamnak szeretnék megfelelni.”

 

Miért éppen ez a terület/ ezek a tanulmányok vonzottak?

A válaszod tükrözzön elkötelezettséget a terület iránt. Jelezd azt is, hogy Te magad döntöttél így. Kiemelheted mit tartasz érdekesnek a területben, beszélj szenvedéllyel róla!

„Már gyermekkoromban is kiderült, hogy kitűnő logikai készségekkel rendelkezem. Az első számítógépemtől alig tudtak elvonszolni a szüleim. Nem volt kérdés, hogy informatikai szakközépben folytassam a tanulmányaimat. Már akkor programoztam, lenyűgözött, hogy függvények és számok sorával alkothatok egy új világot.”

 

Mit jelent számodra a siker?

Nem is olyan könnyű kérdés, ugye? Mindenkinek egyéni mércéi vannak, mégis érdemes a főnök elismerésére és a saját belső „mérődre” is gondolni. A válaszod utaljon arra, hogy a munkád az életed egyik legfontosabb területe, amit szívvel-lélekkel végzel és képesnek érzed magad a kitűzött eredmények elérésére. Jó pont, ha konkrét példákkal egészíted ki a válaszod.

„Számomra az a siker, ha a munkámban és a magánéletemben is elérem a kitűzött céljaimat. A legutóbb akkor éreztem ilyet, amikor önállóan lebonyolítottam egy rendezvényt és rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. A párom is rettentően büszke volt rám. Alig várom a következőt.”

 

Szituációs kérdések

Említs egy konfliktusos helyzetet, amelyet sikeresen megoldottál!

Ennél a kérdésnél tényleg nem hagyatkozhatsz sablon válaszokra, mindenképp a saját emlékeidben kell kutatnod. Nem baj, ha rögtön nem vágod rá a választ, különben könnyen úgy tűnik, hogy bővelkedtél a konfliktusos helyzetekben. Azt is megemlítheted, hogy nem emlékszel túl sok ilyenre, majd gondolj egy olyan élményre, amikor sikert értél el. Biztosan ütköztél akadályokba. Nem tanácsos a főnökkel kapcsolatos konfliktusos példákat előhozni, de egy ügyfél vagy kolléga meggyőzése szuper ötlet lehet. A végkimenetel konstruktív, érett megoldás legyen.

„Általában jól kijövök a kollégákkal és az ügyfelekkel, ezért nehéz ilyet mondanom. Egyszer az egyik kollégám szájából visszahallottam az ötleteimet egy meetingen. A főnökömnek ezt nem jeleztem, de a kollégát félrehívtam és finoman utaltam rá, hogy annyira nem esett jól. Többször nem is fordult elő és azóta is jóban vagyunk.”

 

Összességében nyugodtan légy őszinte, de ne apró részletekbe menően és azért gondold a kérdés mögé azért azt is, hogy mi lenne ideális a pozíció szempontjából.

Bármennyire is utáljuk őket, ezek a kérdések segítik a HR-est abban, hogy teljesebb képet kaphasson a személyiségedről és megítélje, hogy valóban jól éreznéd-e magad az adott pozícióban illetve beillesz-e a csapatba. Hosszú távon pedig akár tanulhatsz is belőlük önmagadról, így Te is csak több, gyakorlottabb leszel! :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megcsörrent a telefon. Végre.

Az álláskeresés oroszlánrészén már túl vagy, kiszúrtak akár több száz jelentkező közül. A kezdeti öröm azonban hamar szorongássá válik, ha az interjúhelyzetre gondolsz. Esetleg még visszavonulót is tervezel. Ugye ismerős?

Semmiképp se ijedj meg! A legfőbb fegyvered a felkészültség legyen.

A felkészültség Neked nyugalmat ad, az interjúztató szemében pozitív első benyomást eredményez.

A legtöbb ember számára egy-egy állásinterjú komoly kihívást és stresszhelyzetet jelent. Elméletben már törekszünk egyfajta partneri társalgás kialakítására, de sokszor nehéz kiiktatni a jelöltek és a HR-esek fejéből azt, hogy egy megmérettetésről van szó, akár egy vizsgán. A saját érdekedben próbáld erről elterelni a figyelmed. A HR-es olyan pontokat és fogásokat keres a mondandóban, amelyek bizonyítják vagy megkérdőjelezik a pozícióra való alkalmasságot.

Ezeket a pontokat keresd meg Te is! Először vedd szemügyre a hirdetést. Sose menj el úgy interjúra, hogy nem tudod melyek a pozíció főbb kritériumai. Persze, egy aktív álláskeresőnél előfordul, hogy már azt se tudja mire jelentkezett. Érdemes ezért egy táblázatban összefoglalnod a pályázott lehetőségeket. Melós leírni, de ha csörög a telefon, hidd el, jól jöhet. A legtöbb álláslehetőség 2-3 fontos momentum köré szerveződik: pl. „jó angolos, kontroller, aki értékesítési területen dolgozik legalább 2 éve”. Ha behívtak, az önéletrajzod alapján szinte mindegyik fontos momentumnak megfelelsz. Az interjún is erről kell meggyőznöd őket. Gondold át mivel tudod alátámasztani hogy rendelkezel a legalább 2 éves tapasztalattal, hogy sales területen is dolgoztál stb… Érdemes átrágni azt is, hogy melyik munkahelyedről mit mesélj el, mit emelj ki és mi az amit ne hangsúlyozz. A sikereket mindenképp hangsúlyozd, a rossz munkatársi viszonyt, jobb, ha nem említed. Készülj fel arra, hogy a váltások okaira rá fognak kérdezni. Próbálj olyan indokokat mondani, amelyek Téged tűntetnek fel jó színben. Pl. Kihívásra és előlépésre vágytál. A főnököt vagy a céget ne szidjuk, mert könnyen feltételezheti az interjúztató, hogy velük is megteszed majd ugyanezt.

A további tipikus interjúkérdéseknek egy külön bejegyzést szentelek majd. A lényeg, hogy légy tisztában a céljaiddal, a gyengeségeiddel és erősségeiddel, mind erre irányulnak.

Érdemes előre informálódnod a bérsávokról. Kérdezz meg hasonló beosztású ismerősöket, vagy nézz körül a neten. Mindenképp fusd át a cég honlapját és jegyezz meg pár apróságot, ami szimpatikussá teszi a céget számodra. Az interjúztató személyét is érdemes a közösségi oldalakon felkutatni, egy-két profil igazán árulkodó lehet és találhatsz több plusz infot is az interjúztató személyéről. Például ha Te is ugyanazt a hobbyt űzöd, meg lehet említeni.

Az interjúk kritikus pontja általában a nyelvi tesztelés. 2-3 nap alatt nyilván nem lehet csodát tenni, de legalább a betöltött munkaköreid foglald össze a kért idegen nyelven. A legtöbb interjúztató a terveidről, a hobbydról fog kérdezni. Ha több időd van, érdemes belemélyedned az interneten fellelhető idegen nyelvű kérdéssorokba. Tanulj be pár ékes mondatot és le lesznek nyűgözve!

Fontos, hogy lelkileg is készülj egy-egy interjúra. Nem kell görcsölnöd, egyszerűen higgy magadban és a képességeidben és a siker nem marad el!

 

 

Egy kedves ismerősöm számtalan itthoni próbálkozás és ígéret után úgy döntött, vegyészmérnökként megpróbál inkább külföldön karriert építeni. Felhívta Hollandiában élő barátját és nemsokkal később már kint találta magát. Az alábbiakban az ő levelét olvashatjátok a kinti álláskeresés élményeivel kapcsolatban. Érezni fogjátok, sajnos van még mit tanulnunk itthon...

 

 

 

 

 

Szia!

Röviden és tömören jól vagyok! Többet mosolygok mint régen azt biztos.
Szokni kell még a dolgokat, de jól haladok vele.
Jelenleg úgy látom, hogy a holland nyelv ismerete (több szinten értem)
nagyon fontos. Tisztán angollal is el lehet helyezkedni, de azok a
munkahelyek már többéves szakmai tapasztalatot feltételeznek.
Mivel az én diplomám Europass-os, Hollandiában is korlátozások nélkül
elfogadják. BME Rulez!!!

Szerintem jól állok hozzá a dolgokhoz, jelenleg napi 8-10 órában saját magamért dolgozom.
3 fő dologgal foglalkozom:

Nyelvtanulás


1.hollandul használok minden programot, lsd fb, email, skype, hyves, office,etc
2. nyelvi leckék, mondatépítők a neten: holland.aladar.hu (kb900
mondat eddig :) )
3. folyóiratok, rádiók és híradók
4.írok mondatokat és azokat kipróbálom a valós életben

Múlt héten megvolt ez első 2 holland családlátogatásom is, ahol nem
akarták elhinni, hogy 2 hét alatt mennyit fejlődtem a nyelvtudásban!
Több helyről is azt hallom, hogy mások félév után mernek egyáltalán
megszólalni....

Álláskeresés

1. regisztráció számos közvetítőhöz: balans.nu,
nationalevacaturebank.nl, labresource.nl, scientiq.eu,etc.
2. folyamatban van a BSN számom, adószám, e nélkül nem tudok legálisan
munkát vállalni!
3. mivel holland lakcímem és telefonszámom van, valamint nyitok egy
bankszámlát a BSN számommal, készen fogok állni a bevetésre!
4. első munkahelynek jöhet sokféle, pláne, hogy a hollandot megéri
beszélni, szóval igyekszem olyat választani, amivel tudok majd
beszélgetni másokkal is.


Ismerkedés mindennel

1. holland nyelvű társalgások: vásárlás, tájékozódás
2. belváros, környező kisvárosok biciklivel

:9

A holland munkaerőpiacról...

Nagyon jó a kismamák támogatása és lehetőségei a munkavállalásban
és hála istennek a magyarokkal szemben nincsenek előítéleteik. Az is igaz, hogy elég keveset tudnak Rólunk, Balaton Budapest, stb..
Mostanában sokan érkeznek az országba külföldről. A lengyeleket annyira nem
szeretik. A törökökkel jól megvannak. Ők meg velünk :)
Az itt élő törökök zöme meg van róla győződve, hogy a magyarok szegről
végről cimborák..:) Szóval színes a felhozatal, és úgy tűnik az hogy valaki más nemzetiségű, nem lehet akadály a karrierépítésben.


Munka közvetítők, mert ez biztosan érdekel...


Na ez eddig roppant pozitív benyomást hagyott bennem!
Bárki, akinek eddig küldtem önéletrajzot maximum 3 napon! belül válaszolt valamilyen formában a pályázatomra.
Rendkívül korrektek, amit írnak betartják. Ha nemleges választ küldenek, akkor
minden esetben rövid indoklást is mellékelnek, hogy miért!
Eddig jó pár szakmabeli melót megpályáztam és 80%-ban a folyékony
holland tudást hiányolták. Azon dolgozom 200-al, hogy az minél hamarabb meglegyen.

Szóval dióhéjban egyelőre ennyi :)
Ik wil goed Nederlands taal...

Ádám

A levél érkezése után pár nappal:

Meló ügyben megcsörrent Ádám telefonja és kapott egy érdeklődő mailt is...

Karácsony előtt egy ismert multinacionális cég volt kereskedelmi igazgatója kérdezte tőlem elcsukló hangon a telefonban: „Ugye a korom miatt nem akar látni a cég?” Nem tudtam a „majd keressük, ha lesz valami” szöveget elővenni. Kiböktem egy igent. Majd eszembe jutott, mit tennék, ha egy közeli hozzátartozóm kényszerülne 40-50 fölött álláskeresésre... Tíz perc múlva visszahívtam az urat. Az alábbi tippek a beszélgetésünk alapján születtek.    


Az álláskeresők 21%-a töltötte be az 50. életévét. De már sajnos a 40-en felettiek is gyakrabban számolnak be hátrányos megkülönböztetésről az álláskeresés kapcsán mint a többi korosztály vagy veszélyeztetett csoport (pl. kismamák). Nem könnyű a seniorok helyzete, de nem reménytelen, higgyétek el!


Nézzünk szembe a sztereotípiákkal!

A 40 év feletti jelö
lteknek rengeteg előítélettel kell megküzdeniük. Az első lépés az állás elnyeréséhez számukra az, hogy azonosítsák ezeket. Sok munkáltató azt gondolja, hogy az idősebbek kevésbé tanulékonyak és alkalmazkodóak. A tudás sokszor szintén fókuszba kerül: az idősebbek szakmai ismereteit elavultnak gondolják. Gyakran az is az érzése a munkaadónak, hogy a fizetési igényük nem alkalmazkodik a piaci realitásokhoz. Illetve legyünk őszinték: a nagyobb cégeknél gyakran harmincasok is ülnek magasabb pozíciókban, akik szívesebben veszik a saját korosztályukkal körül magukat és tartanak attól, hogy a náluk tapasztaltabb szakembert nehezebben irányítanák. A nyelvtudás hiánya is gyakori probléma: a Workania állásportál 90 ezer idősebb álláskereső adatait vizsgálva megállapította, hogy a korosztály alig több mint fele beszél angolul, németül kevesebb mint egyharmaduk, franciául viszont mindössze 3 százalékuk. Egy vezető kiválasztással foglalkozó ismerősöm szerint a kisebb pozíciókban való elhelyezkedés sem megoldás: nem pártolják a munkaadók, mert félnek, hogy amint jobb lehetőséget kap az illető tovább áll. Ez pedig hosszú távon nem kifizetődő a cégnek.


Mit tegyünk, ha mi is a negyvenes-ötvenes munkakeresők táborát erősítjük?

Először is ne ijedjünk meg! 40 felett nagy a tét: el kell látni a családot, biztosítani kell a gyermekek jövőjét. A terhet azonban nem cipelhetjük egyedül: ilyenkor érdemes a család, a rokonok és a barátok segítségét is kérnünk. Ne szégyenkezzük, ismerőseink életében is legalább egyszer előfordult az álláskeresés küzdelmes időszaka. Megsokszorozhatjuk a kapcsolati hálónkat, ha a közvetlen és a tágabb környezetünk is tudja: állást keresünk. Küldjük az önéletrajzokat, akinek csak tudjuk: volt partnereknek, vevőknek, volt munkatársaknak, fejvadászoknak!

Az önéletrajz a bemutatkozás első lépése: érdemes elvenni a korról a figyelmet és a tapasztalatra és az egyéb speciális tudásra helyezni. A motivációs levél jó lehetőség arra, hogy megcáfoljuk a sztereotípiákat. A személyes találkozón szintúgy felénk billenhet a mérleg, ha a következőket hangsúlyozzuk: "A 40 év felettiek megbízhatóbbak, és lojálisabbak mint a huszonévesek, nem váltanak olyan gyakran munkahelyet és az állásukat is sokkal jobban megbecsülik."

Legyünk nyitottak! Ha elfogadjuk, hogy a keresésünk hosszabbra nyúlhat, az időt használjuk fel arra, hogy szélesítsük a tapasztalatunkat: tanuljunk meg egy új nyelvet, végezzünk el egy tanfolyamot vagy bármilyen kapcsolódó képzést, járjunk el konferenciákra, ismerkedjünk szakmabeliekkel és kövessük nyomon a történéseket. Jelentkezhetünk akár előadónak is konferenciákra. A hallgatóság értékelni fogja a tapasztalatainkat és ki tudja, ki figyelhet fel ránk. Ne csak a saját területünkben gondolkozzunk: ismerőseinken keresztül betekintést nyerhetünk más kapcsolódó szakmába vagy iparágba. Ne utasítsuk el a távmunka vagy projekt munka vagy tanácsadás lehetőségét.

Használjuk ki a közösségi hálók adta lehetőségeket! Ezek az oldalak nem csak a húszévesek számára hasznosak. A szakmában dolgozók értékelik a tapasztaltabbak tanácsait: osszuk meg véleményünket fórumokon, hozzunk létre csoportokat, indítsunk vitákat. Ráadásul a fiatal titánok számára fontos, hogy minél több rangos, tapasztalt senior ismerőssel rendelkezzenek ezeken az oldalakon. A leghasznosabb talán a linkedin.com lehet, itt már léteznek funkciók kifejezetten az álláskeresők számára is. Bárki felfigyelhet ránk ebben a gyorsan mozgó online világban!

Ez az időszak felhívhatja a figyelmünket arra is, hogy talán itt az idő teljes mértékben megvalósítani önmagunkat. Ha van egy kis tőkénk, kezdjünk saját vállalkozásba. Persze előtte készüljünk erre: keressük meg a piaci réseket, elemezzük az igényeket és gyűjtsük magunk köré azokat a megbízható ismerősöket, akiknek a tudását mi is kamatoztatni tudjuk. Vannak ma már olyan lehetőségek, amelyek minimális befektetést igényelnek, gondoljunk csak az online szolgáltatásokra!

Vegyük észre a felkínált segítséget! Több manager is bevallotta már; bizony bejelentkezett a munkaügyi központban munkanélküli segélyért, amikor állást keresett. Bármilyen kis összeg is érkezik, a későbbiekben még jól jöhet. Az állam is tisztában van a 40 felettiek foglalkoztatási problémáival, korábban például sokan kiváltották a Start Extra kártyákat, de az új kormány már nyáron célul tűzte ki az ötven felettiek segítését. A munkaadónak egy éves időtartamban támogatást nyújtanak, amennyiben ezt a korosztályt alkalmazzák.

Osszuk meg tapasztalatainkat és hallgassuk meg másokét! A Ferencvárosi Művelődési Ház hatalmas érdeklődés közepette rendezett 45 éven felülieknek szóló állásbörzét, ahol 15 kiállító cég vett részt. Országszerte körülbelül 50 Foglalkoztatási Klub várja az érdeklődőket, ahol hozzáértő szakemberek segítik át a fizikai és lelki nehézségeken az állásukat vesztett középkorúakat. Terápiás foglalkozásokon, vezető szakemberek irányítása mellett beszélik meg a problémákat és készítik fel lelkileg a bajba került munkavállalókat az álláskeresés hercehurcájára.

Tartsunk mértéket! Az álláskeresés örökérvényű szabályát, a nagy számok törvényét tartsuk észben, jelentkezzünk minél több helyre, ragadjunk meg minél több lehetőséget. Vigyázzunk viszont arra, hogy ne essünk túlzásokba: egy telefonhívással vagy egy e-maillel megerősíthetjük a HR-est abban, hogy valóban érdekes számunkra a lehetőség, és esetleg még fel is hívhatjuk magunkra a figyelmet, viszont a túl gyakori személyes jelentkezést már túlzott rámenőségként fogja értékelni a leendő munkáltató és ellentétes hatást fogunk elérni vele.

Kovácsoljunk előnyt a visszautasításból! Ha nemleges választ kapunk egy interjú vagy megkeresés után, beszélhetünk őszintén (de azért ne a legnagyobb részletességgel): kérjük meg a számunkra szimpatikus HR-est vagy a fejvadászt, hogy továbbítsa anyagunkat ismerőseinek. Meg fogják érteni a problémánkat és ők is örülnek, ha segíthetnek. Ezek a szakemberek nagy kapcsolati hálóval rendelkeznek, amit érdemes "kihasználni".

 

A múlt hét közepén a HVG rendezvénye nyitotta meg a tavaszi állásbörzék sorát. Aki lemaradt, ne aggódjon: országszerte még 12 hasonló ingyenes rendezvény várja tárt kapukkal.

Álláskeresőként mindenképp érdemes felkeresned a legszimpatikusabbat, de akár többet is. Tudom, tudom nehéz felemelkedni a kanapéról és minden olvasható a neten amúgy is. Talán nincs annál meggyőzőbb érv a kilátogatás mellett, ha elárulom: az első állásomat én is egy állásbörzén szereztem! Az akkori főnököm gondolt egyet és hirdetés nélkül megjegyezte a kiállító kollégáknak egy nappal a börze előtt, hogy szüksége lenne egy asszisztensre. Csak a börzén szerzett önéletrajzokból válogatott első körben és végül nem is lett szüksége hirdetésre.

A munkaadók szeretnek közvetlen és kötetlen kapcsolatba kerülni a jelöltekkel. Egy beszélgetésből bármi kisülhet: szerezhetsz olyan információkat, amelyek később segíthetik a keresésed vagy rábukkanhatsz egy újabb szimpatikus álláslehetőségre, de az is előfordulhat, hogy felfigyelnek rád. A börzéken találkozhatsz fejvadászokkal és a marketingesek mellett rengeteg HR-essel. Nem ritka ma már a felsővezetők feltűnése sem: a múlt héten láttam kint vezérigazgatókat és szakmai vezetőket is. A börze tehát kitűnő alkalom arra, hogy személyes kapcsolatba kerülj egy adott, számodra szimpatikus céggel. Itt aztán tényleg nem tehetik meg, hogy nem válaszolnak! Úgyhogy hajrá, elő a kérdésekkel!

Nem szabad azonban szépíteni: ezeken a rendezvényeken általában a pályakezdő és 1-3 éves tapasztalattal rendelkező jelölteket célozzák meg a kiállítók. Persze a seniorok számára is akadnak lehetőségek, de nem azokból dúskálnak a kiállítók sajnos.

Hogy vágj bele? Nem muszáj magad öltönybe bújtatnod, de azért kapj fel egy csinosabb ruhát. Általában minden börzéről olvashatsz a neten is és a bejáratnál is kapsz egy füzetet a kiállítókról, érdemes átfutnod, hogy melyik cégekkel szeretnél a leginkább kapcsolatot létesíteni. A kiállítónak kötelessége informálni Téged mindenről, ami érdekel és mosolyognia Rád. Ezért ne félj odamenni és kérdezni! A kiállítók, úgy mint minden átlag ember, a magabiztos, értelmes és szimpatikus jelölteket kedvelik. Ne szorongj, mosolyogj és kérdezd meg bátran, ami érdekel. Sajnos nincs idő arra, hogy elmeséld a fél életed, emiatt magadról a kiállító számára lényeges információkat érdemes elmondanod. Pl. „A BME építészkarán végeztem nemrég és gyakornoki lehetőséget keresek. Tudsz esetleg segíteni?” Ha van olyan lehetőség az adott cégnél, ami szerinted szóba jöhet, hagyj náluk egy önéletrajzot és emellett mindenképp kérj tőlük egy elérhetőséget (a személy neve, akivel beszélgettél és egy mail cím ahol jelentkezhetsz az állásra). A papírokat ugyanis elhagyhatják, de e-mailben tudsz a börzére és a beszélgető partneredre hivatkozni, amikor bejelentkezel a lehetőségre. Nagy valószínűséggel fognak is emlékezni Rád!

Összegyűjtöttem a soron következő állásbörzéket. Láthatod, választási lehetőség akad bőven, a többi rajtad múlik!   

    

    2012-03-01 - Budapesti Gazdasági Főiskola

    2012-03-06 - 07., Műegyetemi Állásbörze, Budapesti Műszaki Egyetem

    2012-03-20 - Szent István Egyetem állásbörze

    2012-03-21 - Szegedi Tudományegyetem - Állásbörze és Szakmai Gyakorlati Helyek Börzéje

    2012-03-28 - PPKE-JÁK állásbörze

    2012-03-28 - 29, Budapesti Corvinus Egyetem - Karrierexpo

    2012-04-02 - 03., Széchenyi István Egyetem

    2012-04-04 - Miskolci Egyetem

    2012-04-17 - Dunaújvárosi Főiskola

    2012-04-17 - Kaposvári Egyetem Állásbörzéje

    2012-04-19 - Pannon Egyetem - Pannon Állásbörze

    2012-04-25 - Pécsi tudományegyetem

/Forrás: felvi.hu/

 

Őszinte leszek: általában mindenki nyűgnek érzi és nem is tartozik a kedvenc témáim közé. Mégsem kerülhető ki. Hogy mégis mi a haszna? Olvassatok csak tovább, alább jön egy kis segítség is… :-)

 

Miért hasznos a motivációs levél?

 

Az amerikai típusú önéletrajz tömör, lényegre törő információkat követel az álláskeresőtől, sokszor nincs benne lehetőség olyan többlet információk megosztására, amelyek még pluszban előnyösen befolyásolhatják a kiválasztást. Az önéletrajz nem ad arra teret, hogy a kritikus pontokat megmagyarázd (pl. pár hónapos munkavégzés) vagy azt sem tudod megjegyezni, hogy miért éppen az adott lehetőséggel szimpatizálsz. Nem is beszélve a személyes tulajdonságok, a motiváció és rátermettség hangsúlyozásáról.

 

A motivációs levelet érdemes tehát a kitűnés egy újabb eszközének tekintened.

Figyelj arra, hogy ne legyen túl sablonos a szöveg, mégis tartsd be a hivatalos követelményeket. Ne könyörögj, de ne is tűnj nagyképűnek.

Légy egyedi, kelts szimpátiát!-ez a lényeg.

 

Így készítsd el a sajátod!

 

Először is itt is be kell tartanod a formai követelményeket: megszólítás, címzett és a terjedelem ne haladja meg az 1-1,5 A4-es oldalt. A második legfontosabb lépés, aminek nem fogsz örülni: szinte minden egyes pályázat külön-külön motivációs levelet igényel. Érdemes elbabrálnod vele a teljes siker érdekében! Végül gondold át a konkrét álláshirdetés alapján, hogy mivel szeretnéd kiegészíteni az önéletrajzod. Melyek azok a pontok, amik rövid magyarázatot igényelnek vagy amiket pluszban érdemes lenne hangsúlyozni. Általában az alábbi témaköröket érdemes beépíteni (a sorrend felcserélhető ízlés szerint):

 

-Egy mondat arról, hogy mire jelentkezel

„A …. állásportálon örömmel olvastam a hirdetésüket, mely szerint HR munkatársat keresnek.”

 

-Egy-két mondat arról, hogy milyen területen szereztél tapasztalatot és konkrétan milyen szervezeteknél, szakmailag miben vagy erős

„4 éves tapasztalattal rendelkezem a HR asszisztencia és a kiválasztás területén, melyet főképp a Barta és Társa illetve az Ablam Kft.-nél szereztem.”

 

-A kompetenciáid, előnyös tulajdonságaid kiemelése és alátámasztása. Ez a legfontosabb rész! A legtöbben csak felsorolják ezeket, de ha alá is támasztod példákkal, már kitűnsz a több száz jelentkező közül.

„Terhelhetőségem bizonyítja, hogy a HR adminisztratív teendőim mellett gyakran segítettem a Marketing osztály munkáját is.”

 

-Kiemelheted azt is, miért Te lennél az akit keresnek, a megfelelő munkaerő

„Úgy érzem az említett személyes kompetenciám és a mindkét elvárt területen szerzett többéves tapasztalatom okán a cég lelkes és elkötelezett munkatársává válhatnék”

 

-Jó ötlet egy mondat arról, hogy miért szimpatikus a cég. Fényezzük őket picit, ez erről szól. :-)

„Kiemelkedő társadalmi tevékenységük (pl. Sport a gyermekekért program) és szakmailag érdekes hirdetéseik keltették fel a figyelmem.”

 

-Jegyezd meg miért szeretnél váltani

„Három tevékeny és eredményes év után úgy érzem, újabb kihívásokra vágyom.”

 

-Végül a kínosabb pontoknál érdemes magyarázatot adnunk.

„A cég anyagi nehézségekbe ütközött, ezért bár hosszú távra terveztem, mégis váltásra kényszerültem.

A motivációs leveleket nem könnyű összehozni, de hidd el megéri. Az emberek nagy része akkor sem küld ha kérik, így már a megírásával ki fogsz tűnni a többiek közül.

Bevallom én magam is mosolyogtam ezen a címen: mégis olyan sokan tanácstalanok ebben a kérdésben. És nem csak a kényszeresek :) . Kinek címezzem, mit hova csatoljak, másoljak… Higgyétek el, több apróság is felvetődik a küldés gomb megnyomása előtt!

A lényeg itt is, hogy gondolkozzunk a HR-es vagy fejvadász fejével! Jó, ha már az e-mailre pillantva rendszerezett, letisztult benyomást keltünk. A jelentkező személyiségéről ugyanis már egy mail is sokat elárul, vagy bizonyos előítéleteket szül. Egy összecsapott, helyesírási hibákkal teli írás nem éppen azt juttatja a másik eszébe, hogy ő a tökéletes jelölt egy megbízhatóságot és precizitást igénylő pozícióra. Pedig lehet, hogy csak elfoglalt volt az illető és kapkodott.

Fontos, hogy könölelés.jpgnyen és gyorsan meg tudja találni a másik fél, amit szeretne. Segítsünk ebben Neki! Mindenképpen figyeljünk oda a csatolt dokumentum elnevezésére. Nehezen kereshetőek, menthetőek a CV.doc vagy az Oneletrajz.pdf példányok az egyéb Vica2.doc-ról nem is beszélve. A legjobb elnevezések: Kovacs_Vera_Oneletrajz.doc és Vera_Kovacs_CV.doc vagy Kovacs_Vera_HU.doc és Vera_Kovacs_EN.doc. Egy magyar és egy angol CV-t mindig érdemes küldeni. Amennyiben valamilyen egyéb nyelvtudás is követelmény, akkor egy olyan nyelvűt is. A formátum gyakorlatilag mindegy, adatvédelmi okok miatt sokan inkább a pdf-re szavaznak, hogy ne lehessen módosítani.

Ha kérik vagy közvetlenül a cég HR munkatársának küldjük a CV-t, érdemes egy nem túl ömlengős és nem sablonos de példákkal jól alátámasztott, szívhez szóló, egyedi motivációs levelet is csatolnunk az e-mailbe. Még jobb, ha az e-mail szövege maga a rövid motivációs levél, így biztosan nem tudják kikerülni. Az e-mailt sose küldjük üresen! Sajnos ez is gyakori jelenség, amiből arra lehet következtetni, hogy az illető tesz arra hogy behívják-e vagy sem. Legalább pár irányadó (vagy ahogy feljebb említettem: motivációs levélszerű) sorral minden esetben tiszteljük meg az olvasót.

Plusz egy tanács: Lehetőségeinkhez mérten tudjunk meg minél többet a megpályázandó álláslehetőségről, a cégről és arról a személyről, akihez beérkeznek az önéletrajzot. A cég honlapja és a közösségi portálok segítségével rengeteg hasznos infóra bukkanhatunk, ezeket pedig mind-mind beültethetjük az önéletrajzunkba, a motivációs levelünkbe vagy az e-mailbe a tulajdonságok, hobbik és kiemelt területek közé. Rögtön egy fokkal szimpatikusabbak lehetünk az átlagnál!


 

Számos átalakuláson ment keresztül szakmai utunk képes lenyomata: az egyetemi felvételin még bőrére eresztett folyó szöveget vártak, aztán bombaként robbant a tömör és átlátható amerikai típus, majd jött a túlmisztifikált Europass. Ma már csak az számít, hogy már az önéletrajz emeljen ki a jelentkezők tömegéből…Az alábbiakban egyszerű mégis rafinált tippeket olvashatsz az önéletrajzírással kapcsolatban a standard szabályokon túl.

Gyakran találkozom azzal a helyzettel, hogy egy szakmailag kiváló embernek bizony javaslatot kell tennem a CV-je átírására. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik legalább 7-10 éve dolgoznak a munkahelyükön és váltásra kényszerülnek. Az ő elhelyezkedésük gyakran networking alapján történt, sokan nem is tanulták meg a CV készítés rejtelmeit. És persze a pályakezdők! A diákok legtöbbször nincsenek megfelelően felkészítve az álláskeresés fortélyaira.

Mire figyeljünk a személyes adatok megadása során?

A leggyakoribb „vétek”, hogy az illető alig láthatóan a személyes adatok részben adja meg a nevét. Vajon melyik HR-es fog így rá emlékezni, miután 300 önéletrajz után rápillant? A nevet érdemes az önéletrajz cím alá vagy fölé, de szintén címként kiemelni. A lakcímek esetében egy is bőven elegendő, az interjúztatót úgysem érdekli, hogy milyen jogon tartózkodunk abban a lakásban. A mobiltelefon megadása szintén elegendő. Szeretném felhívni a figyelmet arra hogy ne a céges mobilt adjuk meg az önéletrajzban. Egyrészt azért mert a jelen munkahelyen zavaróak lehetnek az állást kínálók hívásai, másrészt a munkahelyváltással később elérhetetlenek leszünk a fejvadász számára. Az e-mail cím ismét kritikus pont, készítsünk egy „szakmait” vagy komoly hangzásút, mint pl. kovacs.vera@gmail.com, és kerüljük a cicuka, jucus, hacker és egyéb kezdetűeket. A gyermekek feltűntetésének kérdését nehéz megválaszolni. Férfiként érdemes megadni, mert egy apa képe pozitív irányban befolyásolja a munkaadót. Azt sugallja rendezett családi élete van. Nőként sajnos az a tapasztalat, hogy jobb, ha nem tűntetjük fel a gyermekek számát, mert sokszor kétkednek a munkabírásunkban.

Szakmai tapasztalat és a többi

Ügyeljünk arra, hogy önéletrajzunk ne tartalmazzanak nagyobb „lyukakat”, ezekre ugyanis hamar ráharapnak a személyzetisek. Inkább tegyük hozzá azt a pár hónapot valamelyik munkahelyhez vagy tűntessük fel, hogy akkor milyen hasznos tevékenységet folytattunk (pl. nyelvtanulás, GYES stb…). Szakmai tapasztalatunkat igyekezzünk tömören, de a lehető legjobban kifejteni. Jó ötlet lehet a felsorolás. Érdemes mindig azokat a területeket kihangsúlyozni, melyek a pályázandó munkakörben is relevánsak. Ez sokszor nehéz, mert mindenre büszkék vagyunk, amin dolgoztunk, de az a leghatékonyabb, ha a HR-es azokat a tevékenységeket olvassa a CV-ben, amikre ő maga is keres embert, hisz úgy fogja érezni: pont az a munkatárs, akit keresek! Ez a lényeg: az önéletrajz a kitűnéshez szükségeltetik, a többi apróságot nyugodtan hagyjuk meg az interjúra!

A nyelvtudásnál elég, ha a nyelvet és a szintet tűntetjük fel, ugyanis a túl régen szerzett nyelvtudást általában elavultnak vehetik. Nem a papír számít, azt írjuk be, hogy milyen szinten beszélünk. Ennél jobban nem érdemes taglalni (pl. értés, hallás, beszéd…), élőben úgyis mindenre fény derül. Tulajdonságokból elég, ha a három legfontosabbat jelenítjük meg, hisz az, hogy papíron leírjuk még nem jelent semmit. A motivációs levél ad arra lehetőséget, hogy kifejtsük miért vagyunk olyanok amilyennek állítjuk magunkat. Sokan nem is gondolnák, de egy-egy érdekes hobby megemlítése kiemelheti a tömegből, és kíváncsivá teszi a HR-est. Azt sugallja, hogy nem csupán egy szuper szakmai hátterű jelöltre, hanem egyben egy érdekes-értékes kollégára is bukkant.

Formai követelmények

Az önéletrajzot fel lehet dobni és el is lehet rontani egy fényképpel. Sokan már ki is hagyják, hogy az alapján ne tudják őket diszkriminálni. Én azonban azt gondolom, hogy az önéletrajz olvasójában egy jól eltalált kép bizony szimpátiát kelthet. Mindenképp közelebb érzed magadhoz az embert, akiről nem csak szöveget látsz. A képen adjuk a lehető legjobb formánkat, de ne vigyük túlzásba! A modell kinézetű, agyonsminkelt női fotók kifejezetten taszítóak. Fehér fal előtt készült, mosolygós, és üzleties öltözetben lévő egyszerű kép a megoldás. Az írás formájában ügyeljünk a szellős tagolásra, mellyel precizitásunkat és szépérzékünket csillogtathatjuk meg. Ha egy csipetnyi egyéniséget csempésznénk bele, a formázással, egy-két színnel és vonallal trükközhetünk a kiemelésben: de ne vigyük túlzásba!

Összességében mindenkinek azt tanácsolom, hogy fordítson időt az életrajzára és mindenképpen próbálja annak a személynek a szemével nézni, akihez küldi! A cél az hogy több száz jelölt közül Nálad kiáltsanak fel: ő az, aki szinte minden elvárásnak megfelel, ő kell Nekünk! Mindössze ennyi a jó önéletrajz titka. :)

Tegnap az egyik vállalati HR területén dolgozó ismerősöm arról panaszkodott, hogy nem igazodik el a fejvadászat sűrűjében. Sok fejvadász céget kipróbált már, de a többség nem nyújtott valós segítséget a kiválasztási folyamatban. Kíváncsi volt arra is, hogy néz ki a teljes folyamat és hol bukik el a fejvadászok oldaláról. Egyáltalán miért nem tudják megtalálni a megfelelő embert számára?

Bár én a másik oldalt képviselem, mégis azt kell mondanom, hogy megértem a problémáját. Rengetegszer találkoztam én is olyan helyzettel, amikor több fejvadász cég teljesített sikertelenül és ezután keresett meg minket az ügyfél.

Példaként had említsek egy megtörtént esetet természetesen inkognitóban. Az elején nagyon könnyűnek tűnő procedúra igencsak elhúzódott, amikor beleástuk magunkat a keresésbe. Mert a környék összes hasonló intézményébe kerestek hasonló vezetőt, mert alig lehet olyan embert találni, aki bevállalja az elsőkörös idegen nyelvű interjút, mert Pestre kell feljönni stb… Egy hónap elteltével, kínkeservesen mégis akadt két szuper jelölt, aki minden szempontból megfelelt a pozíció kritériumainak. Hogy mi volt az oka a sikerünknek? A folyamatos kommunikáció. Csaknem száz embert kerestünk meg, amiből a végén kettő maradt. Hihetetlenül hangzik ugye? Mást sem csináltam, csak riportokat küldtem és találkozót szerveztem, hogy megértse a cég HR-ese milyen a munkaerőpiac és miért megy lépésről-lépésre a keresés. Partnerként dolgoztunk együtt a közös ügy érdekében. Persze kellett hozzá az is, hogy hajtson minket, hogy mi is elhiggyük, meg fogjuk tudni oldani! A közös célt néztük valójában mind a ketten. Ezeket az apróságokat nagyon sok HR-es hiányolja, pedig csak ennyin csúszott el a többiek sikeres teljesítése.

Az egyik legevidensebb dolog pedig nem más, mint a bemutatkozás, a HR-esnek látnia kell a tanácsadót, akivel közösen dolgoznak. A kölcsönös szimpátiát nehezebb látatlanul felkelteni. Az átvett, megörökölt projektek például ezért siklanak ki gyakran. A HR-esnek érdemesebb minél több dolgot megismernie a tanácsadóról (referenciák, tapasztalat, munkamorál stb…), hogy lássa együtt tud-e majd dolgozni vele. Jó ötlet lehet például a közös interjúztatás is. Ilyenkor a fejvadász jobban átláthatja a követelményeket és magát a szervezetet, vagy a helyzetet, ahová a jelöltet küldi.

Ha már az ügyfél-tanácsadó meetingeknél tartunk, szeretném felhívni a vállalati kollégák figyelmét két fontos tényezőre, amiről érdemes kifaggatniuk a fejvadászt. Feltétlenül kérdezzünk rá a munkamódszerekre: az olyan cégek, akik csak adatbázisból dolgoznak, a mai világban nem elég hatékonyak. Amennyiben speciális, nehezen betölthető pozícióra keressük a jelöltet, olyan fejvadászt keressünk, aki a direkt keresés módszerét is alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy képes feltérképezni a piacot az adott pozíció kapcsán és tud akár a konkurenciától is jelöltet átcsábítani. A referenciák bemutatása a másik legfontosabb tényező, mely alapján válogathatunk a fejvadászcégek között. Kérhetünk akár személyes kontakttal (telefonszám, mail) együtt is referenciákat. Érdemes közülük egy-két HR-est megkérdezni a cégről: pl. a gyorsaságukról, a hatékonyságukról és akár a pozíció jellemzőiről.

Jó, ha minél több információnk van az egyes fejvadászcégekről. Egy másik vállalati HR-es barátom nemrég arról számolt be, hogy több céggel kötöttek szerződést és szinte mindegyik másban erős: ezért tudnak közösen hatékonyan együtt dolgozni. Sokan a kezdő, induló pozíciók betöltésében erősek, mások a vezetőkre specializálódtak, de van például egy megoldó fejvadász is, aki legspeciálisabb, legritkább pozíciók betöltésében profi. „Megfelelő fejvadászt a megfelelő pozícióhoz!”- ők erre esküsznek, és milyen igazuk van!

 

Mostanában sok HR tanácsadóval hozott össze az élet a munkahelyemen kívül és belül egyaránt, de mivel még viszonylag fiatalnak számítok ebben a szakmában egyébként is sokat gondolkozom azon: hogy ki az, akire igazán felnézhetek és kiből válhat igazán jó tanácsadó?

Nincsenek illúzióim: sokkal inkább függ az illető személyiségétől hogy profi tanácsadó lesz-e, mint a végzettségétől vagy a tapasztalataitól. Vágjunk is bele! Az alábbiakban sorra veszem azokat a személyiség vonásokat, melyek elengedetlenek ebben a szakmában.

A kiváló kommunikációs-, szervező- és problémamegoldó készség elengedetlen. Fejvadászként a nap bármely percében jöhet olyan esemény vagy kérdés, melyre azonnal válaszolnod kell és csak az előbb említett tulajdonságokra támaszkodhatsz a megoldásban. A mai napon például betelefonált hozzánk egy jelölt és arról érdeklődött, hogy tudna Cobol fejlesztőként elhelyezkedni. Sajnos nem ez a legfelkapottabb programozási nyelv, ezért elég nehéz volt tanácsot adnom. Először az jutott persze eszembe, hogy a piaci trendeket ismertessem, ezzel még nem jutottunk közelebb a sikerhez, de végül kipiszkáltam az úriemberből hogy valójában sok más hasznos tudása is van, melyekkel az álláskeresése egy olyan iránnyal bővült, amit eddig nem is hangsúlyozott.

A történetnek volt egy olyan érdekessége, hogy bevallottam az úrnak, hogy mivel Cobol fejlesztőket nem nagyon keresünk mostanában, a részemről utánajárást fog igényelni a téma. Kértem, hogy küldjön egy e-mailt és másnapra utána járok a témának mélyebben, hogy könnyebben segíthessek. És láss csodát: nemhogy felháborodott volna, megköszönte, hogy őszinte voltam és segíteni akartam. Azt hiszem a második legfontosabb csoport az empátia és a jelöltek tisztelete. Sokkal hatékonyabb kapcsolatrendszert építhetünk hálás jelöltekkel. Sok fejvadász nehezen vállalja fel például a negatív visszajelzéseket is, pedig a jelöltek a legtöbbször még meg is köszönik. A legtöbb helyről ugyanis válaszra sem méltatják őket. Nagyon fontos példa az is, amikor a jelöltből Megbízó válik: sosem tudhatod kit hová sodor az élet…

Arra még kevesebben gondolnak, hogy az egyik kulcstényező a terhelhetőség. A fejvadászat nem feltétlenül nyugdíjas állás, először akkor szembesültem ezzel a ténnyel, amikor egy állásinterjún leült Velem szemben egy kissé hiperaktívnak tűnő ex-fejvadász és elmesélte a kiégésének történetét. Majd megkérdezte, hogy szeretném-e ezt csinálni.  Nos, valóban nem is sejthető kívülről, hogy az interjún magabiztosan faggatózó tanácsadó több oldalról is fokozott stressznek van kitéve. Rengeteg határidő van. Általában akkor fordulnak hozzá, ha már több úton próbálták betölteni a speciális pozíciót. Meg kell felelnie a felettesének, a Megbízónak, a jelöltnek és önmagának is.

Végül mit sem érne a kiválasztás és a keresés folyamata kíváncsiság nélkül! Érdekel, hogy hol találod a konkurencia potenciális jelöltjeit? Hogy milyen az ember a CV mögött? Hogy képes lesz-e ellátni az elvárt feladatokat? Neked való ez a szakma!

 

A hiányszakmák képviselői a fenébe kívánják, az idősek nem is értik, mások túlmisztifikálják. Már arra is találtam példát, hogy egyfajta” teleshoposként” azonosították a munkáját végző fejvadászt. Persze szép számmal inkább mosolyognak, ha megtudják: fejvadász vagy.

Imádott szakmám egyik képviselőjeként kötelességemnek érzem, hogy meséljek picit a kezdetektől, mielőtt bele vágunk a közepébe, hiszen ezen munkakör megjelenésének is megvan a maga –több ponton érdekes- története. Ráadásul sosem árt, ha pontos információval rendelkezel az asztal túloldalán ülő munkájáról, ezzel csak imponálhatsz neki.


A fejvadászat név állítólag egészen a törzsi társadalmakig nyúlik vissza, ahol is az ellenség levágott és tartósított feje jelzésként szolgált. Majd a háborúkban meghonosodott az a típusú fejvadászat, mellyel az amerikai filmekben a mai napig szembesülhetünk. A magyar nyelv furcsasága és leleményessége, hogy a szó új értelmet nyert. Amerikában már a II. világháború előtt megjelentek az első kiválasztást támogató szakemberek a kezdetleges AC-ken. A nyugodtabb békeidőkben rádöbbentek a gyárak és cégek, hogy nem is olyan könnyű elérni a megfelelő munkaerőt.  Az ötvenes években az olyan nagyvállalatok, mint például az IBM vagy a GE hozták divatba a mai értelemben a fejvadászatot, ami olyan sikeres lett, hogy Mexikóban állítólag még a kormányt is így toborozták. Eleinte inkább vezető kiválasztásra alkalmazták, azóta módszertanilag sokat finomodott.

A legtöbben nem is szeretik a fejvadász szót, mert elsőre ijesztően is hathat, ezért a „köznyelvben” általában a következő szinonimákat használjuk: személyzeti tanácsadó-, közvetítő-, toborzó cég. Külön gyöngyszem az executive search kifejezés, mely a tevékenység bizalmas, kiemelt voltára és a magasan kvalifikált vezetői keresésekre utal. Az az igazság, hogy manapság kevés olyan fejvadász cég van, aki megengedheti magának, hogy kizárólag manager pozíciókkal foglalkozzon. Persze minőségi vezetői cserék akadnak, de a legtöbb ilyen cég a kisebb, pályakezdő pozícióktól kezdve a felsővezetőig mindenféle jelöltet keres. Vannak köztük egy-egy területre (pl. IT vagy Gyógyszeripar) specializálódtak és szélesebb spektrumban keresők.

A fejvadászat a közhiedelemmel ellentétben inkább ugyanis a keresésről szól: általában olyan speciális pozíciókkal találnak meg minket multinacionális cégek, ahová nem feltétlenül özönlenek a jelentkezők. A keresés történhet adatbázisokban (saját és állásportálok), a kapcsolati hálón, a közösségi oldalakon és internetes keresőkön keresztül, de a legősibb módszer a telefonos információszerzés, mely egyfajta személyiséget és színészi ambíciókat igényel. A keresés után a csábítás következik: a potenciális jelölti körrel ismertetjük a pozíciót (Long list). Az érdeklődő és a tanácsadó által megfelelőnek tartott jelöltekkel egy interjú keretén belül találkozunk, ahol részletesebb képet igyekszünk kapni. Majd a Megbízó cégnek összeállítunk egy rövid összefoglalót a tapasztalatainkról (Short list) és náluk folytatódik a kiválasztás.

Egy fejvadász kutat, kérdez és tájékoztat. Egyfajta összekötő szerepet tart fenn a megbízó cég és a potenciális jelöltek között a kiválasztás folyamatában.

A jó fejvadász munkájából adódóan hihetetlen kapcsolatrendszerrel és munkaerő piaci ismeretekkel rendelkezik, ezért érdemes jóban lenned vele. És hogy kiből lehet jó fejvadász? Nemsokára az is kiderül…:-)

 

FejvadÁsz 2012.01.21. 17:00

Bemutatkozás

Üdv  Érdeklődő  Idegen!

 

Nem vagyok szakmai guru, se tapasztalt róka (egyelőre :-). Mégis úgy gondoltam, öröm lenne papírra vetni a világot, ami pár éve körbevesz. A HR, az interjúk és az önéletrajzok világa egyszerre izgalmas és kegyetlen. Pszichológusként számomra rengeteg megfigyelni valót ad nap mint nap. Hamar rá kellett azonban jönnöm, hogy érdemes megosztani a tudást az asztal másik oldaláról, mert egyre többeknek van igényük arra, hogy megismerjék mi áll egy-egy kiválasztási folyamat mögött.

Mielőtt belevágnánk pár szó álljon itt rólam is és ki-ki maga eldöntheti, hogy megtisztel-e a további figyelmével.

Újságírónak készültem, pszichológusként diplomáztam, ültem már vállalatnál is, jelenleg fejvadászként dolgozom. A sors furcsa fintora, hogy a jelenlegi munkámban ez előbb felsorolt területek rendszeresen visszaköszönnek: szerkesztek egy HR magazint, rendszeresen keresnek fel pálya- és karrier tanácsadás céljával, belelátok több nagyvállalat munkájába és éjjel-nappal vadászom.   

Az én utam sem könnyű, épp úgy megszenvedtem az álláskeresés különböző módjait mint bárki más. Bántak velem is szörnyen, de volt, aki több száz jelentkező közül bennem látott fantáziát.

Hetente több ismerősöm és ismerőse keres meg azzal, hogy segítsek az álláskeresésben. Sosem ígérem, hogy tutira segíteni tudok, de a legtöbben szerencsére optimistán távoznak és szerintem ez a legfontosabb. Gyakran a másik, a megbízói oldalról is kapok kérdéseket és emellett rengeteg cég hétköznapjából látok ízelítőt.

Naponta tapasztalom, hogy sokaknak szüksége van ezen a területen egy iránytűre, legyen szó akár az álláskeresés apró praktikáiról vagy egy jelölt kiválasztásáról. Sokan félnek kérdezni, másokban fel se merül hogy rosszul próbálkoznak…

Nekik, mindazoknak, akiket foglalkoztat a munkaerőpiac és saját karrierútjuk kisebb-nagyobb problémái, folyamatai ajánlom ezt a blogot és természetesen a tapasztalataimat. Kérdezzetek bátran!
 


FejvadÁsz