A hiányszakmák képviselői a fenébe kívánják, az idősek nem is értik, mások túlmisztifikálják. Már arra is találtam példát, hogy egyfajta” teleshoposként” azonosították a munkáját végző fejvadászt. Persze szép számmal inkább mosolyognak, ha megtudják: fejvadász vagy.

Imádott szakmám egyik képviselőjeként kötelességemnek érzem, hogy meséljek picit a kezdetektől, mielőtt bele vágunk a közepébe, hiszen ezen munkakör megjelenésének is megvan a maga –több ponton érdekes- története. Ráadásul sosem árt, ha pontos információval rendelkezel az asztal túloldalán ülő munkájáról, ezzel csak imponálhatsz neki.

A fejvadászat név állítólag egészen a törzsi társadalmakig nyúlik vissza, ahol is az ellenség levágott és tartósított feje jelzésként szolgált. Majd a háborúkban meghonosodott az a típusú fejvadászat, mellyel az amerikai filmekben a mai napig szembesülhetünk. A magyar nyelv furcsasága és leleményessége, hogy a szó új értelmet nyert. Amerikában már a II. világháború előtt megjelentek az első kiválasztást támogató szakemberek a kezdetleges AC-ken. A nyugodtabb békeidőkben rádöbbentek a gyárak és cégek, hogy nem is olyan könnyű elérni a megfelelő munkaerőt.  Az ötvenes években az olyan nagyvállalatok, mint például az IBM vagy a GE hozták divatba a mai értelemben a fejvadászatot, ami olyan sikeres lett, hogy Mexikóban állítólag még a kormányt is így toborozták. Eleinte inkább vezető kiválasztásra alkalmazták, azóta módszertanilag sokat finomodott.

A legtöbben nem is szeretik a fejvadász szót, mert elsőre ijesztően is hathat, ezért a „köznyelvben” általában a következő szinonimákat használjuk: személyzeti tanácsadó-, közvetítő-, toborzó cég. Külön gyöngyszem az executive search kifejezés, mely a tevékenység bizalmas, kiemelt voltára és a magasan kvalifikált vezetői keresésekre utal. Az az igazság, hogy manapság kevés olyan fejvadász cég van, aki megengedheti magának, hogy kizárólag manager pozíciókkal foglalkozzon. Persze minőségi vezetői cserék akadnak, de a legtöbb ilyen cég a kisebb, pályakezdő pozícióktól kezdve a felsővezetőig mindenféle jelöltet keres. Vannak köztük egy-egy területre (pl. IT vagy Gyógyszeripar) specializálódtak és szélesebb spektrumban keresők.

A fejvadászat a közhiedelemmel ellentétben inkább ugyanis a keresésről szól: általában olyan speciális pozíciókkal találnak meg minket multinacionális cégek, ahová nem feltétlenül özönlenek a jelentkezők. A keresés történhet adatbázisokban (saját és állásportálok), a kapcsolati hálón, a közösségi oldalakon és internetes keresőkön keresztül, de a legősibb módszer a telefonos információszerzés, mely egyfajta személyiséget és színészi ambíciókat igényel. A keresés után a csábítás következik: a potenciális jelölti körrel ismertetjük a pozíciót (Long list). Az érdeklődő és a tanácsadó által megfelelőnek tartott jelöltekkel egy interjú keretén belül találkozunk, ahol részletesebb képet igyekszünk kapni. Majd a Megbízó cégnek összeállítunk egy rövid összefoglalót a tapasztalatainkról (Short list) és náluk folytatódik a kiválasztás.

Egy fejvadász kutat, kérdez és tájékoztat. Egyfajta összekötő szerepet tart fenn a megbízó cég és a potenciális jelöltek között a kiválasztás folyamatában.

A jó fejvadász munkájából adódóan hihetetlen kapcsolatrendszerrel és munkaerő piaci ismeretekkel rendelkezik, ezért érdemes jóban lenned vele. És hogy kiből lehet jó fejvadász? Nemsokára az is kiderül…:-)

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.